Kérd ki mások véleményét írásodról

Gyakran találkozunk olyan weboldalakkal, amelyek egy megjelent vagy megjelenni készülő írást kísérnek. A szöveget paragrafusokként lehet véleményezni, javaslatokat tenni rá.

A Institute for the Future of the Book most tette közzé a WordPress motorra épülő CommentPress nyílt forráskodú theme-jét, amellyel most már bárki kikérheti a nagytisztelt közönség véleményét munkájáról.

Szeptember 10 – Slam the Board!

Egy érdekes kezdeményezés!

Manapság nagyon közkedveltek a “Kérdezz, felelek!” típusú oldalak. Ilyen a

  • Yahoo Answers
  • Amazon’s Askville
  • The WikiPedia Reference Desk és még sok más…

A felhasználok feltesznek egy kérdést, és bárki megválaszolhatja azt. A felhasználok értékelhetik a válaszok minőségét, a válaszolók pontokat kapnak, na meg a “a legtöbb legjobbnak minősített válaszok adója” címet.

A kezdeményezés abból áll, hogy szeptember 10.-én önkéntes könyvtárosok megpróbálnak minnél több feltett kérdést “profi” módon megválaszolni, a válasz végén megjelőlve a könyvtárukat, vagy csak annyit, hogy “ezt a kérdést könyvtáros válaszolta meg!” A Slam the Boardnak persze kísérő wikije is van, amelyen tippeket, interneten elérhető adatbázisokat és egyéb forrásokat állítanak a jelentkezők rendelkezésére!

Remek reklám!

Web 2.0 oktatás a Long Island University könyvtár szakán

Ellyssa Kroski, az Infotangle blog írója, az idén ősszel Web 2.0 alkalmazásokat tanít a Long Island University’s Palmer School of Library and Information Science tanszékén a könyvtárszakos diákoknak. A kurzusnak van egy Drupal-ban készült oldala, ahol a kurzushoz kapcsolódó beszélgetés folyik. A weboldalon a kurzus terve is megtalálható.

OS workshop és a KOHA

Elnézést kell kérnem, hogy sokáig nem jelentkeztem. Pótlásként jó hírekkel és lelkesítő fejleményekkel jelentkezem.

Olvastam Sanyi bejegyzését a nyílt forráskódú könyvtári rendszerekről. Kissé elszomorított az általa festett kép, amely arról számol be, hogy bármilyen jó eszközök állhatnak rendelkezésünkre, nincs hajlandóság az alkalmazásukra. Június 6.-án részt vettem az Everything You Ever Wanted to Know about Open Source New England Library Association workshop-ján. Habár a nyílt forráskódú szoftverekről már jó ideje hallottunk, érdekesnek találtam, hogy a workshop annak meghatározásával és történetével kezdődött. Meglepetésemre nem csak otthon szkeptikusak a szakmabeliek a nyílt forráskódú és ingyenes szoftverek iránt. Azok akik alkalmazzák, általában kisebb méretű, relatív független könyvtárak. A későbbi beszélgetésekből kiderült, hogy sajnos Amerikában sincs még olyan országos vagy állami színtű szervezet, amely segítséget nyújtana ezeknek a szoftvereknek a bemutatásában és az alkalmazásában. Főként olyan könyvtárak alkalmazzák, akiknek technikai szakemberei járatosak az open source szoftverek terén.

Ezért volt számomra nagyon érdekes a Koha bemutató, hisz a Koha, egy nyílt forráskódú integrált könyvtári rendszerként indult, majd idővel rájöttek, hogy a könyvtárak idegenkednek tőle, mert nincs technikai támogatásuk. Így alakult ki a Koha kettős (mint nagyon sok nyílt forráskódú projektnek) üzleti rendszere. Maga a szoftver, a Koha, az ingyenes, bárki letöltheti, módosíthatja, testre szabhatja. Ha pedig technikai támogatásra van szükség, pl. installálás, adatok átvitele a régiből az új rendszerbe, egyéni testre szabás, speciális fejlesztések, hosztingolás stb., azt a LibLime vállalja fel, és fizetni kell érte. Gyakorlatilag a szolgáltatást kell megfizetni. Ami számomra új volt, az a “sponsored development” – szponzorizált fejlesztés fogalma. Egy példával kezdem. Pl. a könyvtárnak több gyengénlátó felhasználója van, és a szoftver, amit használnak nem mindent tud felolvasni nekik. Így megkeresem a LibLime-ot a kérésemmel. Ők megnézik a gondot, és egy bizonyos összegért létrehoznak egy olyan sablont, amely kompatibilis a felhasználók szoftverével. Miután ez megtörtént, az új fejlesztést közre bocsátják, bárki letöltheti és használhatja. A Koha szoftver így folytonosan újul, befogadva új ötleteket és technológiákat. Amikor rákérdeztek Joshua-ra, a LibLime igazgatójára, hogy szerinte az egyébb licenszezet szoftverek képesek lesznek versenyre szállni a Kohával, akkor válaszát azzal kezdte: elmondom, hogy miért nincs is esélyük. Persze nagy kacagás tört ki, de amikor kezdte bemutatni a már alkalmazott Koha OPAC-okat, akkor egyértelművé vált, hogy a Koha kiemelkedő. Megfelel minden fajta standardnak, hihetetlen tulajdonságai vannak, egyszerű és felhasználó barát.

Az Opac-ot mutatta be. Néhány a bemutatott tulajdonságokból, ami leszedett a lábamról (A példák a Nelsonville (OH) Public Library katalogusából):

  • Intelligens relevancia szerinti keresés. Feltételezi, hogy a keresett szó fontosabb a cím és a szerző mezőben, mint a többiben. A példában rákeresett az „it”-re. Ezt még a Google is nehézkesen keresi. Az eredmény lenyűgöző.
  • Facetted-search a lap bal oldalán. Sajnos nem tudom, ha van erre magyar kifejezés. A lényege, hogy a találatokat bizonyos kategóriák szerint csoportosítja, így a felhasználónak van egy alternatív navigációs lehetősége a találatok böngészésére és szűkítésére.
  • RSS feeds minden keresésre. Lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy egy-egy témában naprakész információt kapjanak. Pl. kedvenc szerzőjük legújabb könyvének kikölcsönözhető példányáról.
  • Összetett keresés: tud a tárgy típusa szerint keresni, de ami érdekesebb, lehet szűkíteni a keresést olyan tárgyakra, amelyek épp kölcsönözhetőek (valós időben frissített adatbázis áll mögötte), a legnépszerűbb tételekre, életkor szerint, stb.
  • Minden formátummal kompatibilis, nem csak a MARC formátummal. Weboldalakat is képes kezelni.
  • A Masterkey-vel közreműködve, a Koha nemsokára federated-search tulajdonsággal is fog bírni. Ez azt jelenti, hogy több adatbázist is képes egyszerre, keresni. (Valószínűleg sokunk tudja, micsoda előnyt jelentene a könyvtárosnak, ha az adatbázisokat egyszerre kereshetnénk. Általában ezt a szolgáltatást borsosan meg kell fizetnie a könyvtáraknak.)
  • A felhasználó bejelentkezés után menedzselheti adóságait, megújíthatja kikölcsönzött könyveit, megtekintheti lefoglalt könyvei státusát, stb.

Amit még fontosnak találok. A Koha Opac template szerű. Nem kell semmilyen HTML tudásunk legyen, hogy egy elegáns és szép opac-unk legyen. Lehetőség van a teljes weboldal több nyelvre való fordítására. Ugyanakkor vannak mobil eszközökre tervezett sablonok is, így a felhasználóink akár a mobiljukról, vagy PDA-jukról is böngészhetik a könyvtár oldalát.

Az Evergreen az egy másik ILS, amelyet ugyancsak a LibLime fejleszt. Ez egy relatív új project (1,5 éves) Főként olyan intézményeknek tervezett, amelybe a döntéshozatal hierarchikus, a változtatások egységesen egy adminisztrátor végzi a teljes rendszernek így kevesebb opciója van a fiókintézményeknek.

A Koha-nak van Intranet-je, kölcsönzési, katalogizálási, folyóirat modulja. Ha valakinek kedve van megtekinteni a kölcsönzési felületet, ide klikkeljen.

Gondolom sokukban megfordult a kérdés, na és tud a Koha magyarul? Az Opac már elérhető magyarul. Az Intranet fordítói fájlját Joshua a jövő héten elérhetővé teszi. Amint lefordítodott, akkor a munkafelület is készen áll bátor és kezdeményező kedvű adminoknak.

Kissé elkanyarodtam a számomra fontos téma fele, de ha érdekel a többi előadás is, akkor többet olvashatsz a workshop-ról a bloggoloktól.

Kutatási közösségi tér – Projek(tünk)

A Participatory Library keretén belül egy olyan virtuális tér létrehozását fontolgatjuk, amely a kutatást segítené elő. Az egyetemnek már van egy WebCT-je, amely online oktatást szolgál (inkább online oktatási teret teremt, mint a Moodle), viszont több gond van vele.

1. A program csak diák és tanár modult engedélyez, így nem igazán lehet hatékonyan egy könyvtárosi jelenlétét létrehozni.

2. Nem lehet testre szabni, mert nem opensource. A cég egy akadémiai év alatt még a “bogarakat” sem javítja ki, hát még testre szabja.

3. Miután már nem tartozol a suli diákjai közé, nem férhetsz hozzá a volt kontódhoz.

3. Nehézkes, és egyáltalán nem vonzó.

Erre a könyvtár egy olyan virtuális térrel szeretne előrukkolni, amely nem intézményfüggő (habár az adatbázisokhoz való hozzáférés valószínű lehetetlen lesz, ha nem vagy már diák…), így az összegyűjtött dokumentumaid elérhetők lesznek, bárhol leszel is.

Ugyanakkor fontos lenne, ha a közösségi eszközök mind kéznél lennének, és szervesen épülnének be az oldalba.

Készítettem egy tervet. Ez az 1.-es verzió. A bemutatót a Spresent.com oldalon készítettem, kísérletezve a webes bemutató készítővel. Tapasztalatokat a Spresent-ről talán egy másik bejegyzésbe. (Röviden… még kell fejlesszék, hogy elmentse a 3 napig bütykölt munkádat, ha megnyomod a Mentés gombot!!!)

A bemutatóról… Sajnos mielőtt még szöveget és még több magyarázatot tehettem volna rá, eluszott az egész… szóval sajnos nem minden egyértelmű… Ami talán nem egyértelmű első ránézésre… A középen levő pöttyök, azok a te különböző dokumentumaid. A nyilak, az általad definiált kapcsolatok a dokumentumok között…(hogy kapcsolódik a témához, a sorrend, amiben olvastad, vagy akármi… de nem lista!) A nyilak színe különböző projekteid, mind egy térben… Illetve az oldalt levő képek azok a barátaid listája.

Amint megírtam ezt a bejegyzést, máris látok gyengét az első verziós tervemben… hmmm… Valahogy a könyvtáros közelléte hiányzik belőle, mármint, hogy “Kérdezz minket, SMS-ben, IM-en, telefonon, emailen, galambpostával és füstjelekkel!!!! ITT ÉS MOST!”

Na, de várom a ti megjegyzéseiteket… Szeretnétek-e, ha a ti sulitok létrehozna nektek egy ilyen teret?

S íme a link:

Bemutató

CIL 2007- Szolgáltatások mobil eszközökkel! Ajánlom!!

Írtó izgalmas volt a Megan Fox előadása a mobil eszközök használatáról a referensz szolgáltatások terén. A hölgy azzal kezdte, hogy a diákság 90%-ának van valamilyen hordozható eszköze, és egyre inkább nagyobb az igény, hogy ezeket információ keresésre és internet böngészésre is használni tudja. Erre építenek az egyetemi könytárak a szolgáltatások tervezésekor.

Sajnos magyar jegyzetem nincs, de az egyik bloggoló jegyzetei nagyon jók. A hölgy majd csak hétfőn fogja feltölteni a bemutatóját a netre (a webcím a blogbejegyzés végén van) .

CIL2007 beszámoló

Elnézést a késői jelentkezésért, kissé ellepett a félév végi leadnivalókkal való munka, de lefordítottam a tanáromnak írt beszámolom egy részét, megjegyzéseim. A többi része is jön…

CIL 2007 (Számítógépek a könyvtárban 2007), Arlington VA

A CIL2007 konferencia olyan információ szakembereknek szól, akiknek tudnia kell a legújabb technológiákról és felszerelésekről.

Számomra inspiráló volt látni, amit a technológia által adott lehetőségeket lelkesen és kreatívan használják ki.

Forró témák: Keresés, mobil eszközökön keresztül való szolgáltatás, e-tanulás, a változás menedzsmentje, Second Life, játszás a könyvtárban, podcasting.

 

TRENDEK

Közkönyvtárak: az alkalmazottak megismertetése az web 2-es alkalmazásokkal, újabb kommunikációs csatornákkal való kísérletezés, változás menedzselése, lehetséges új szolgáltatások, pl. játszás…

Gyerek könyvtárak: MySpace, Second Life, játszás, információ keresés oktatása, Fiatalok bevonása a könyvtár progtamjaiba

Egyetemi: e-tanulás, e-tanítás és oktatás web 2-es alkalmazásokkal, keresés, digitális könyvtárak és azoknak a metaadatolása és kereshetősége, mobil eszközökön keresztül való szolgátatás, RSS feed-ek különféle hasznosítása, oktatási eszközök.

Már az első nap hallottam néhány nagyon jó előadást.

 

Építsünk közreműködést, kommunikációt és közösséget online, Meredith Farkas előadása

Az előadás célja egy áttekintést adni a közösségi szoftverekről, inspirációt és konkrét ötleteket adni az alkalmazásukhoz.

Olyan gondolatok, amelyeket fontosnak tartottam:

  • Információ terjesztése

Például RSS feed használata újonnan beszerzett könyvekről téma szerint, deli.cio.us RSS feed családfakutatással kapcsolatos linkekkel, az olvasók a FaceBook-on, a könyvtár FaceBook oldalán ajánlanak könyveket megvételre

  • Távol levő felhasználóknak való szolgáltatás (inkább screencast, mint írott útmutatás)
  • Transparancy (much quicker feedback, conversÁtláthatóság (gyors visszajelzés, megjegyzés, párbeszéd)
  • ves libraries a human faceEmberi arcot ad a könyvtáraknak
  • Provides services through applications that the patrons use (no need to convince them to use a new toolOlyan alkalmazásokon keresztül nyújt szolgáltatásokat, amelyet már a felhasználok használnakitalize on collective intelligence (additional contextual data to the records)
  • Hasznosítja a közösség tudását (újabb tartamlakkal tölti fel a meglévő írott ismereteket)

Meredith Farkas és én

    Mashups, remixing Info and Making data browsable, by Karen Hauffman, National Geographic Society and Derek Willis, Washington PosAz információ újra hasznosítása és kereshetővé tétele, Karen Hauffman National Geographic és Derek Willis, Washington Post

    e presentation focused on the organizations data, that is not used, or it’s not searchable.Az előadás olyan adatok újrahasznosítására tette a hangsúlyt, amely használatlanul és kereshetetlenül állt.
    rek presented how to make the data searchable with Django.Derek bemutatta, hogy tették kereshetővé a Wahington Post fel nem használt adatait a Django-val. (djangoproject.com)

    ango is a high-level web framework that encourages rapid development and clean, pragmatic design.A Django egy olyan webes keretszerkezet, amely lehetővé tesz egy gyorsan fejlődő, tiszta és egyszerű szerkezetet.s scripting language is Python. Pyton a programozási nyelve.

    e examples of websites powered by Django:Néhány példa:

    www.chicagocrime.org

    Washington Post recept keresője

    Washington Post Elhullottak arcai

    Cool tools and Toolkits for Webmasters, by Jeff Wiesniewski, Univ. of Pittsbur

    Eszközök és eszköz csomagok webmestereknek, Jeff Wiesniewski, Pittsburgh Egyetem

    at I found interesting:Amit érdekesnek találtam:

    gle My Maps – personalized mapsGoogle My Maps – személyre szabható térkép

    Yahoo design Pattern Library – tanácsok, hogy hogy alkalmazzunk új alkalmazásokat

    Whatismyipaddress.com – Rendszergazdáknak segít távolból megállapítani a kliensz IP címét

    Rasterbater.com – egy képből poszter nagyságot nagyít, majd kinyomtathatóvá tesz A4 es méretben

    Firefox kiterjesztések:

    Linkify

    Linkchecker – leelenőrzi, hogy minden link működjön

    Trailfire – web tours

    Mybloglog – website statisztikák

    Swirel – adat megjelenítés

    Gvisit – website statisztikák (bejövő böngészök, eltöltött idő, megnézett linkek)

    Last.fm – közösségi zene (kivállasztod a zene tipust, majd o ajánl újat)

    Egységesített keresés

    dbWiz (dbwiz.lib.sfu.ca/dbwiz)

    Firebug – debug

    Grazer – Rss feeds

    Blurb.com – blogok és képek könyv formátumba való konvertálója

     

     

    Címkék, Ellyssa Kroski

    Sok idézet a végén.

    Címkék

    - Segít keresni

    - Rendezi az adatokat

    - Alternatív navigációs lehetőséget nyújt

    Előnyök

    - lternate view of the objecÚjabb szögből mutatja be az adatot

    - A címke felső naprakész és természetesen alkalmazódik a felhasználókhoz

    - Alternatív útat nyújt az adatok böngészésére

    - Demokratikus

    - Más keresési szót is ajánl

    - Olcsó katalógizálási alternatíva webes információkra

    - Könnyen használható, használatának elsajátítása kevés időt igényel

    Hátrányok

    - Nincs ellenőrzött kulcsszava és hiányzik a szinoníma szavak kapcsolata

    - Alacsony a precizitása kereséskor

    - Nem hierarchikus a rendszer

    - A visszakeresés pontatlan

    - szpemmelhető

    Jövője

    - bizonyos szintű szabályozás bevezetése, címke csoportok létrehozása tartalom szerint – választhat a felhasználó

    - mély címkézés – egy videó jeleneteit külön lehet majd címkézni, így kereshetővé tenni

    CIL 2007 gyors bejegyzés

    Kedves mindenki!

    Hát az első impresszió: Woaááááá! :D

    Sajnos olyan gyors iramban mennek itt az előadások, hogy figyelni és írni egy időben nehezen menne… Így később fogok itt saját meglátásokat írni.

    Addig is lehet követni a törtönteket a swéd közkönyvtársos Pageflakes oldalán:

    http://www.pageflakes.com/ake.nygren/9907953

    Ugyanakkor van nálam mp3 as lejátszó, így felvettem azokat az előadásokat mit végighallgattam.

    Köszönöm a hozzászolásokat az előbbi bejegyzéshez. A célja az volt, hogy egy képet fessen a könyvtárok számomra reálisnak tűnő jövőbeli képéről. És mellékelni olyan linkeket, amelyek ugyanerről beszélnek, hogy rámutassak, igenis vannak már olyanok, aki ezen az uton megindultak és támogatják.

    Üdv,

    Ágnes

    Részvételen alapuló könyvtár

    Milyen is lesz az a könyvtár, amely a Web 2.0 eszközeit felhasználva párbeszédre, közreműködésre és részvételre hívja felhasználóit?

    A részvételen alapuló könyvtár a párbeszéd elvére épül, amely szerint a tudás párbeszéden keresztül születik, az ember párbeszédet folytat, gondolatokat vált különböző információt közvetítővel, legyen az egy személy, könyv, ideológia, vagy más.

    Eddig a könyvtárak ezt a párbeszédet annyiban tudták befolyásolni, hogy rámutattak, hogy egy kérdésre hol talál a felhasználó választ.

    Az új Web 2.0 technológiák lehetővé teszik a könyvtárak számára, hogy ne csak rendszerezzék az információkat, hanem teret adjanak a párbeszédre, archiválják a párbeszédet, megengedjék, hogy a felhasználók hozzászóljanak, kiegészítsék és csatolják egy másik párbeszédhez. A technológia lehetővé teszi, hogy a felhasználó ne érezze többé az intézmények falait, hanem az átjárható rendszereken keresztül megtalálja a keresett információt.

    Mitől is lesz ez részvételen alapuló könyvtár? Az eddigi könyvtári rendszer információt közölt, előre meghatározott rendszerbe sorolta be a gyűjtőkörbe tartozó anyagokat. A felhasználó megtanulta a rendszert, és kisebb-nagyobb sikerrel keresett az állományban. A felhasználó, ha releváns információval ki is tudta volna bővíteni ezt az adatot, nem volt meg a lehetősége rá. A következő felhasználó is pont ugyanazt az információt találta meg, arról nem is tudva, hogy az előző felhasználó más értékes forrásokat is összegyűjtött már.

    Milyen lenne az, ha megnézek egy könyvre vonatkozó adatot, és elolvasván úgy döntök, hogy többet kéne tudnom a szerzőről. Találok egy nagyon jó forrás, amelynek linkjét feltüntetem, majd írok mellé egy megjegyzést, hogy a szerző élete miben befolyásolja a mű tartalmát, ugyanakkor még belinkelek olyan információkat is, amelyeket fontosnak találtam. A következő felhasználó, aki épp egy könyv-klub szervező, a könyv adatai mellett elolvasva az én bejegyzéseimet, meghív, hogy vegyek részt én is az esten. A harmadik személy mindezt elolvassa, és érdekelt lévén a témában ő is eljön a klubba.

    Persze mindez feltevés, de illusztrálja, hogy elkezdődik egy párbeszéd, amelyhez a könyvtár teret ad, archivál és közösséget teremt. Talán az első reakció, hogy engedhetem meg, hogy a felhasználó szerkeszthesse a könyvtár katalógusát? Mi lesz a könyvtárosok által készített tételekkel?

    Ez a párbeszéd létrejöhet a könyvtár által készített tétel mellett, de szervesen. Az információ megmarad a könyvtárak által használt rendszerek szerint, de kiegészül oly közösségi információval, amely oly mélységekben is feltárhatja egy tétel tartalmát, amelyre a könyvtárosok katalogizálási rendszere nem tért ki. Ezek a közösségi információk lehetnek könyvkritika, a műhöz kapcsolódó egyéb alkotások, hasznos linkek, címkék, megjegyzések, RSS feed-ek, és még talán az is, hogy mivel az egyedüli példány nem kölcsönözhető, akkor egy linkkel megnézem, hogy honnan tölthető le, vagy melyik felsőbb éves diák, helyi könyvüzlet árusítja.

    Mindez futurisztikusnak hangzik?

    Meg van már rá a technológia, hogy mindezt megalkossuk és még hozzá nem is olyan ördöngös dolog!

    Csak meg kell merni álmodni, hogy a könyvtár fel tud frissülni és meg tudja állni a helyét a társadalomban és a közösségben, oly információ szolgáltatóként, amely fel tudja venni a versenyt a Google-okkal, mert minőségi és a közösség számára releváns információt tud nyújtani.

    Gyertek álmodjuk meg együtt!

    Írjátok meg, hogy ti hogy látjátok. :)

     

    Továbbá ajánlom a témában:

    Participatory Networks: Libraries as Conversation

    Blogok magyarul:

    Élet és könyvtár

    FiKSZ

    Blogok angolul:

    Baby Boomer Librarian – Bill Drew

    Information wants to be free – Meredith Farkas

    Library 2.0 Ning közösségi hálójának fóruma

    Kezdeményezések:

    Ann Arbor District Library – Catalog (Nyílt forráskódra épült. Letölthető a John Blyberg oldaláról)

    LibraryThing közösségi háló könyv szerető embereknek

    könyvtár pont infó (Kardos Ádám és Csámer Iván kezdeményezése)

    Lengyel Menyhért Városi könyvtár DVD katalógusa (Még alakulóban, de izgalmasnak igérkezik!)